
Nehéz újból társat találni, de nem lehetetlen
Több mint harmincéves pszichoterápiás munkám tapasztalata, hogy a legtöbb ember – férfiak és nők egyaránt – elsősorban biztonságra vágyik. A legtöbb szorongás a kirekesztettségtől, elszigeteltségtől való félelemből ered. Ennek evolúciós okai vannak: az állatvilágban, aki betegség vagy sérülés miatt lemaradt a csordától, könnyen a ragadozók martalékává vált. Néha mi is valami ilyesmitől félünk. Félünk, hogy kimaradunk valamiből. Egész életünkben törekszünk az elfogadásra, elismerésre és arra, hogy szeressenek. Ennek ellenére a statisztikák szerint az 50 feletti nők körében 20–30% a szinglik aránya.
Sokan gondolják, hogy egy 50 feletti nő már tudja, mit akar. Ez részben igaz is: egészséget, jó párkapcsolatot, sikeres karriert, anyagi bőséget, boldog, kiegyensúlyozott életet. De hogyan valósítható ez meg?Kevesen látják tisztán, hogy vajon saját magukban is lehetnek-e akadályai a vágyott életnek. Miért ismétlődnek ugyanazok a minták? Hogyan lehet ezeken változtatni? Gyakran a környezetet hibáztatjuk, ha valami nem sikerül – pedig sokszor belső akadályokról van szó.
Ebben az életszakaszban számos nehézséggel kell szembenézni:
Magyarországon a menopauzával csak az elmúlt 30 évben kezdtek el érdemben foglalkozni. Korábban a nőgyógyászok is keveset tudtak róla, pedig egy nő életének majdnem felét ebben az állapotban tölti.Ma már ismert, hogy a menopauza rengeteg tünettel járhat:
Sok nő hiába engedhetné meg magának, hogy utazzon, világot lásson – a tünetei gyakran az orvosi rendelőkbe szegezik.
Szerencsére, ha valaki megfelelő nőgyógyászhoz kerül, ma már szóba kerülhet a hormonpótló terápia, amit bár sok tévhit övez, valójában csekély kockázattal jár, és ez is szűrhető.Az 50-es korosztály értékes munkaerő lehetne: a gyerekek felnőttek, a nőknek van élettapasztalatuk, munkatapasztalatuk, türelmük, bölcsességük. Érdemes lenne beléjük fektetni, például:
Pszichiáterként azt látom, hogy ez a korosztály gyakran csak túlélni szeretné az életet. Pedig még 30–35 év is előttük állhat, amit új élményekkel, örömmel, tartalommal lehetne megtölteni.Sok 50 feletti nő azonban nem boldog. Gyakran frusztrált, fáradt, ingerlékeny:
Nehéz valódi intimitást kialakítani. Mi kellene ehhez?
Nehéz közös célt találni, hiszen a családalapításon már mindkét fél túl van. Vagy talán nem is kell feltétlenül cél? Elég lenne, ha megtanulnánk jól megélni a jelent – együtt? Egyfajta szövetségben?
Érdekes tapasztalatom, hogy ebben az életkorban ellentétes elmozdulások figyelhetők meg férfiak és nők lelki beállítódásában:
Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretik a másikat – csak éppen most érkezett el az önmegvalósítás ideje számukra, míg a férfiak már ezen túl vannak, sőt, sokan karrierválságban érzik magukat.A kiégés felismerése és megelőzése is kulcsfontosságú lenne a munkahelyeken.
Az 50 feletti nők élete sokkal összetettebb, gazdagabb és izgalmasabb, mint ahogy azt sokan – vagy akár ők maguk – gondolják. Testi változások, lelki kihívások, újratervezés, veszteségek és új lehetőségek egyszerre vannak jelen. A kérdés nem az, hogy lehet-e boldogan, kiteljesedve élni ebben az életszakaszban, hanem az, hogy hogyan.
Erről a témáról órákig lehetne még beszélni – és talán kellene is.
Dr. Bárftay Réka