Memóriazavar és koncentrációs nehézség 40 felett: a menopauza rejtett tünete

"A negyven évesnél idősebb nők gyakran panaszkodnak memóriazavarról, koncentrálási nehézségekről, úgy érzik, mintha köd telepedne az agyukra. „Nem vagyok önmagam” - hallom gyakran a rendelőben. Ez az ú.n. „brain fog” jelensége , ami statisztikák szerint a menopauzában lévő nők kb 60%-át érinti, és jó pár évig eltarthat." - erről a témáról is szó lesz azon az eseményen, amelyet kizárólag nők számára tart Bártfay Réka pszichiáter, aki a brit székhelyű International Menopause Society (IMS) egyetlen pszichiáter végzettségű magyar tagja.

A magyar orvos közleményét a témával kapcsolatban itt olvashatja. Bővebb információ: 30 515 3313 - Kiss Katalin, sajtóreferens.

Közlemény:

A negyven évesnél idősebb nők gyakran panaszkodnak memóriazavarról, koncentrálási nehézségekről, úgy érzik, mintha köd telepedne az agyukra. „Nem vagyok önmagam” - hallom gyakran a rendelőben. Ez az ú.n. „brain fog” jelensége , ami statisztikák szerint a menopauzában lévő nők kb 60%-át érinti, és jó pár évig eltarthat.

Mi áll a zavarok háttérében?

A háttérben hormonális változások állnak, csökken a progeszteron, majd az ösztrogénszint , mindez nemlineárisan, hanem hullámzó jelleggel, ami a tünetek fluktuációját okozza. Az ösztrogénnek fontos szerepe van az agysejtek egészségének és aktivitásának fenntartásában, valamint azoknak az agyterületeknek a serkentésében, amelyek a memóriáért,a figyelemért és a tervezésért felelősek. 

Akár 10 évig is szenvedhetünk ettől?

Perimenopauzában, az ösztrogénszint csökkenésével ezek funkciók zavart szenvednek. Gyakran 8-10 évig is eltarthat ez az állapot, de a jó hír az, hogy utána többnyire visszatér a mentális teljesítmény az eredeti állapotra. Szerencsétlen esetben a későbbiekben demencia alakulhat ki.

Lisa Mosconi kutatásai kimutatták, hogy az Alzheimer kór jelei jóval azelőtt megjelennek az agyban , mint ahogy a klinikai tünetek kialakulnának. PET CT-vel kimutatható az agyi glükózmetabolizmus csökkenése már 45-50 éves korban, vagyis a menopauza időszakában. Amyloidplakkok jelennek meg az agyban, és a neuronok egy része kötőszövetesen destruálódik. 

Tehát valójában az Alzheimer kór nem az idős kor betegsége, hanem csak a klinikai tünetei jelennek meg idős korban. Az alvászavarok szintén a menopauza tünetei közé tartoznak, és gyakran társulnak az éjszakai izzadáshoz, memóriazavarokhoz, depresszióhoz. 

Az alvás "gyógyít"?

Az alvásnak létfontosságú szerepe van az emlékek rögzítésében, valamint abban, hogy megakadályozza az Alzheimer-kórt okozó plakkok felszaporodását az agyban. Ezért olyan fontos agyunk számára a pihenés.

A menopauza a kedélyállapotnak sem tesz jót, ezért gyakran depressziós tüneteket okoz. Hajlamosak leszünk a hangulati hullámzásokra, hol jól érezzük magunkat, hol a sírásig fokozódó rossz kedvünk van, ingerültek vagyunk, esetleg indulatosan szólunk párunkhoz, ami aztán családi feszültségekhez vezethet. 

Beszéljünk a problémákról!

Fontos , hogy ilyenkor a párunkkal is megosszuk problémáinkat, így ha felkészülten fogadja a „támadásokat”, türelmesebben bánik velünk. Előfordulhat, hogy a depressziós tünetek olyan erősek, hogy antidepresszáns kezelésre van szükség, de a vizsgálatok szerint a nem klinikai depresszióban elég lenne a hormonpótlás. Mégis, Nagy-Britanniában a perimenopauzális depressziók 25%-ában adnak antidepresszánst, és csak 4%-ban hormonpótlást.

A kérdés, hogy mindezen változások közepette, hogyan őrizhetjük meg agyunk fiatalságát? Például úgy, hogy olyan dolgokat csinálunk,amit korábban nem. Az új tevékenységek új idegi kapcsolatokat hoznak létre, ezt hívjuk neuroplaszticitásnak. 

Beiratkozhatunk egy nyelvtanfolyamra, munkába menet kiválaszthatunk új útvonalakat, utazhatunk, sportolhatunk. A sport kiemelten fontos agyunk egészségének megőrzésében. A klinikai vizsgálatok alátámasztják, hogy a testgyakorlás javítja az agyműködést, és megelőzheti a későbbi kognitív hanyatlást. 50-70 év közötti nőknek heti 3-5 alkalommal 30-45 percet kell mozogniuk. A kognitív frissesség megtartásához inkább az intenzívebb gyakorlatok ajánlottak (gyors séta,futás, biciklizés), az izom- és csonttömeg megtartásához pedig inkább súlyzós edzés. Legjobb, ha váltogatjuk a különböző mozgásformákat. Napjainkban az Alzheimer –kór egyik legjelentősebb rizikófaktorának a fizikai aktivitás hiányát tartják, mely megelőzi, még az olyan állapotokat is, mint a cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás.

Együnk jót és jól!

A táplálkozás is fontos szerepet játszik kognitív képességeink megtartásában. A neurotranszmitterek, vagyis agyi ingerületátvivő anyagok 80%-a a bélrendszerben termelődik.Összenergia felvételünk 20%-át fogyasztja el az agyunk. Vagyis nem mindegy mit eszünk. Napjainkban a mediterrán táplálkozást tartják a legegészségesebbnek, vagyis omega 3 –ban gazdag olajok, halfélék, zöldségek fogyasztása javasolt. Az omega 3 nagyon hatékony a hangulatzavarok, és az Alzheimer-kór megelőzésében. Az Alzheimer-kór szoros kapcsolatban áll a cukorbetegséggel, Ezért is fontos, hogy kerüljük a finomított szénhidrátokat, melyek azonkívül, hogy megemelik a vércukorszintet, gyulladást keltenek a szervezetben, amely szintén a demencia melegágya Fogorvoshoz is tanácsos járni rendszeresen, mivel menopauzában gyakrabban fordul elő fogínygyulladás, mely szintén fokozza az Alzheimer –kór kockázatát.

Általában többet eszünk, mint amire szükségünk lenne. Egy csaknem egy évszázados adatgyűjtésből kitűnik, hogy ha a szervezetünket és az agyunkat kalóriamegvonással terheljük, erősebbek és állóképesebbek leszünk. Ahogy az izmaink egyre erősebbek lesznek a fizikai aktivitástól, úgy edzi az agysejteket az éhezés. Ezen az elven alapul a napjainkban népszerű „intermittent fasting”, vagyis a szakaszos böjt. 

Érezzük jól magunkat!

De a legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Olvassunk, tanuljunk, járjunk társaságba, színházba, koncertekre, fedezzük fel az élet kínálta új lehetőségeket. Kognitív tréningként sakkozhatunk, kártyázhatunk, de felfedezhetünk új társasjátékokat is. 

Legyünk kíváncsiak! Ne hallgassunk a mondásra: „aki kíváncsi, hamar megöregszik”.


Jegyek a rendezvényre a jegy.hu oldalán kaphatók.

dr. Bártfay Réka, pszichiáter a brit székhelyű International Menopause Society magyar tagja.
 
www.bartfayrendel.com
 
copyright 2026.